Elfogadták a város költségvetését
Tájékoztató Körmend Város Önkormányzatának 2009. február 12-ei rendkívüli üléséről.
Januári ülésén első körben részletesen tárgyalta a Képviselő-testület Körmend 2009. évi költségvetését, mely kisebb módosításokkal került végleges elfogadásra. A költségvetés kiadási és bevételi főösszege 3.084.345 e Ft-ra emelkedett, ami 28,76 m Ft-tal magasabb a januárban elfogadottnál. A növekedés túlnyomó részét a működési célú pénzeszköz átvételek területén (24,5 mFt) a normatívák további pontosítása, a Többcélú Kistérségi Társulástól pedig a pedagógiai szakszolgálati feladatokra, illetve a szociális területre átvett többlet jelenti, mely összegek megjelennek a működési kiadásoknál is.
Bebes István polgármester bevezetőjében elmondta, hogy a költségvetést megtárgyalták az Érdekegyeztetési Tanácsban is, az intézmények működési feltételei biztosítva vannak, ugyanakkor szükséges, hogy a gazdálkodás során a működési kereteket betartsák a város intézményei. Óvatosabb tervezés történt az iparűzési adó területén, de még így is tartalmaz bizonytalanságot ez a bevételi forrás, ezért az előző évinél magasabb tartalékot képeztek a költségvetésben. A Pénzügyi Bizottságnak továbbra is folyamatosan figyelemmel kell kísérnie az intézmények gazdálkodását, ennek jótékony hatása az elmúlt esztendőben is bizonyítást nyert.
Határozati javaslatban fogalmazódott meg az "áttanítás" rendszerének alkalmazása, mely eddig nem valósult meg a nevelési-oktatási intézmények között. Az Önkormányzat nem biztosít fedezetet túlmunkára, amennyiben az áttanítással elkerülhető lett volna. A személyi juttatásokat érintő és az azt megalapozó döntéseket (pl. óraadó tanár alkalmazása) pedig egyeztetni kell a Pénzügyi Irodával. A határozati javaslat tartalmazza az intézmények gazdálkodási fegyelmének kötelezettségét, ill. a fenntartó és a GAMESZ felé történő rendszeres egyeztetések betartását is. A Megyei Önkormányzattal megbeszélések folytak a megyei fenntartásba került városban működő intézmények működtetéséhez való hozzájárulás mértékéről, melynek során érzékelhető volt, hogy a megyei intézményeknél még szigorúbb feltételek és korlátok érvényesülnek a gazdálkodás terén.
A fejlesztések területén komoly lehetőségeket kapott a város az elnyert pályázatokkal, melyekhez az önrész biztosítva van a költségvetésben éppúgy, mint az elbírálás alatt, illetve beadás előtt álló pályázatok esetén. A kisebb városi fejlesztésekhez is rendelkezésre állnak a keretek, ezen belül kell a feladatokat megoldani.
Módosította a költségvetést, hogy az Egyházashollóson a ki nem fizetett túlórákért pert indított két pedagógus megnyerte a pert, melyért a jogutódnak kell helyt állnia (Somogyi B. Ált. Isk.). Mindez 2.592 e Ft + járulékai (829 e Ft) kiadást eredményez, ami bevételként is jelentkezni fog, melyről megegyezés született a korábbi fenntartóval.
Szabadi István képviselő a bizonytalan gazdasági helyzetre utalva arra kérdezett rá, hogy várható-e az iparűzési adó tervezettnél is nagyobb csökkenése, illetve a forint árfolyamának ingadozása milyen hatással van a kötvényekhez kapcsolódó kötelezettségekre. Javasolta továbbá, hogy a hivatali gépjárművek lízingszerződésének felülvizsgálatát. Bán Miklós képviselő a rendelettervezet 21.§.-ában szereplő felhalmozási kiadások intézményi összefüggései iránt érdeklődött, valamint megemlítette, hogy a pályázati összegek korábban elkülönítetten szerepeltek.
Bebes István az utóbbi kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az intézményeket nem érinti a 21.§-ban részletezett szabályok, az abban foglaltak az önkormányzati beruházásokhoz kötődnek, az előirányzatot meghaladó kiadások esetén a testületnek kell állást foglalni. Az elnyert pályázatokhoz szükséges összegeket indokolt volt a céltartalék helyett a beruházások sorai között szerepeltetni.
Az iparűzési adóval kapcsolatban megjegyezte, hogy valóban sok a bizonytalanság, nehéz megítélni a várható hatásokat. Vannak azonban olyan elemei a költségvetésnek, ami az óvatosabb tervezés mellett további biztosítékot jelenthetnek, mint például a jelentős, 23,2 mFt összegű szabad felhasználású működési tartalék. Másik eleme a 2008. évi pénzmaradvány (kb. 50 mFt), melynek csak kisebb része feladattal terhelt. Összességében mindez 60 mFt-ot jelent, ami - az intézményi költségvetési keretek következetes betartása mellett - az iparűzési adó további 10%-os kiesését tudná pótolni. A kötvények esetén folyamatos kapcsolatot tart az önkormányzat, egyenlőre nincs hátrányos következménye a folyamatoknak, s természetesen a meghatározott rend alapján tájékoztatást fog kapni a testület. A lízingdíjjal kapcsolatban Némethné Simon Mária a Pénzügyi Iroda vezetője elmondta, hogy megvizsgálják, hogy lehetőség van-e a szerződésben arra, hogy a gépjárművek megvásárlásra kerüljenek.
Faragó Gábor, a Pénzügyi Bizottság elnöke a bizottság nevében támogatta a határozati javaslatokat, és a rendelet elfogadását egyaránt. Hozzáfűzte, hogy a bizottság folytatja az eddig gyakorolt folyamatos felügyeleti tevékenységét az intézményekkel kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a határozat nem tartalmaz szankciót arra az esetre, ha nem tartják be a meghatározott követelményeket. A polgármester szerint ez nem szükséges, hiszen a költségvetés betartása az intézményvezető feladata, s túllépésének indokolatlan esetében a munkáltatója köteles a megfelelő intézkedés meghozatalára.
Szabó Ferenc alpolgármester szerint a költségvetés tartalmazza az intézmények személyi kiadásaihoz szükséges fedezetet, a dologi kiadások kerete is tartható. A gazdálkodás során a túlórák és helyettesítések kérdésére kell figyelmet fordítani. Megemlített néhány intézményi fejlesztési-felújítási területet is (Mátyás király utcai Óvoda parkolójának ismételt kavicsozása, járda-kiegészítés; Olcsai Ált. Isk. lábazatának felújítása; Művelődési Ház festése, fénymásoló cseréje, kiadványok újbóli megjelentetése), melyre megoldást kell találni.
Egyed Gyula az Oktatási Kulturális és Sport Bizottság elnöke véleménye szerint az intézmények számára megfelelő kondíciókat tartalmaz a költségvetés, s mint ahogy korábban elhangzott, figyelemmel kell lenni annak végrehajtására. Ki kell munkálni a határozati javaslatban megfogalmazottak végrehajtását, mint pl. az áttanítás kérdését, melyre elsősorban a természettudományi területen lát lehetőséget. Jó gyakorlatnak ítélte a Pénzügyi Bizottság által elvégzett kontroll tevékenységet, melyről a testület is rendszeresen tájékozódott, s ennek hatására az intézmények is csak rendkívül indokolt esetben fogalmaztak meg az előirányzattól eltérő kérést. A fejlesztéseket elsősorban pályázatok segítségével valósítja meg a város, melyhez kellő alapot szolgáltat a kötvényből származó bevétel, ennek kapcsán fontosnak tartja, hogy az oktatás területén is éljenek a pályázatok adta plusz források bevonásával (teljesítménymotivációs pályázat, kompetencia alapú pályázat).
Bebes István az elhangzott fejlesztési, felújítási feladatokra reagálva elmondta, hogy az illetékes bizottságnak meg kell határozni, hogy a rendelkezésre álló keretből milyen sürgető feladatokat, és milyen ütemezéssel hajt végre. A Kulturális Központ pedig megfelelő költségvetési kerettel rendelkezik, ezen belül kell megoldásokat keresnie, felelős gazdálkodással. A lehetőségek szűkösebbek, mint a korábbi években, de biztosítják azokat a forrásokat, amelyek a feladatellátáshoz szükségesek.
A Képviselő-testület az előterjesztésben megfogalmazott határozati javaslatokat 17 igen szavazattal, a 2009. évi költségvetési rendeletet pedig 13 igen és 4 tartózkodó szavazattal fogadta el.
