Fidesz.hu

2011 a megújulás, 2012 az elrugaszkodás éve lesz - Országértékelő

2011. február 08. 13:30:04  nyomtatási kép

2010 az összefogás éve volt; létrehoztuk a minden remény alapját elhozó változásokat, 2011-ben átszervezzük az országot, mikor új alkotmányos alapra helyezzük az országot, 2012 már az elrugaszkodás éve lesz, 2013 az emelkedésé, 2014 pedig a gyarapodásé, mikor megérezzük, erőfeszítéseinknek volt értelme - emelte ki Orbán Viktor hétfőn évértékelő beszédében a Millenárison.

Nincs időnk várakozni, és hálát adunk a Jóistennek, hogy idáig elhozott minket - jelentette ki Orbán Viktor, arra figyelmeztetve, hogy a mai valójában a 13. alkalom, hogy együtt lehetnek.

A határidő fontos, a terv is fontos, de a legfontosabb az, hogy a határidő és a terv ne szerepeljen egy mondatban - idézett egy politikai gondolkodót Orbán Viktor, kiemelve: ezt a politikai kényelmet, luxust, mi magyarok nem engedhetjük meg magunkat. Mint fogalmazott, világosan, kendőzetlenül kell beszélnünk arról, ami ránk vár, és a munkáról, amit el kell végeznünk, hogy legyen jövőnk. A kormányfő kitért a Facebookon közzétett felhívására is, mely szerint várja a kérdéseket és hozzászólásokat érvértékelőjéhez. Rengeteg tanácsot és kérdést kaptam az elmúlt napokban - jegyezte meg Orbán Viktor, aki szerint ez csattanós válasz arra az elméletre, mely szerint a magyarokból kiveszett a politika és közügy iránti érdeklődés.

Ez csak egy terv!

Ma már abban a helyzetben van Magyarország, a gazdaság, a kétharmados többség, a radikálisan átszervezett kormányzat, és én is, hogy képesek vagyunk választ adni a kérdésre - szögezte le Orbán Viktor. A miniszterelnök a részletekről szólva kifejtette: 2010 az összefogás éve volt; létrehoztuk a minden remény alapját elhozó változásokat, 2011-ben átszervezzük az országot, mikor új alkotmányos alapra helyezzük az országot, 2012 már az elrugaszkodás éve lesz, 2013 az emelkedésé, 2014 pedig a gyarapodásé, mikor megérezzük, erőfeszítéseinknek volt értelme.
Ez a terv - húzta alá a kormányfő, kiemelve, ez nem a szocializmus ötéves terve lesz. Ez csak egy terv - folytatta -, emberi terv, igaz, sokmillió magyar ember közös terve. Csak a mi közös akaratunk, elszántságunk és munkába vetett hitünk adja mögé a fedezetet - fűzte hozzá. Mint fogalmazott, a garanciát az a sokmilliós döntés adja, hogy ezt "végig fogjuk csinálni". Ez a terv egy lehetőség, az utolsó vagy az utolsó utáni, a sírból visszahozott, tíz körömmel kikapart lehetőség - hangsúlyozta.

A kormányfő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a terv különbözik az elmúlt 8 év csúfosan megbukott reformterveitől, ami hátat fordított az embereknek és az igazságnak is. A hátrahagyott igazság és a mellőzőtt emberek összetalálkoztak, és példátlan önfegyelemmel, kétharmados lendülettel eltessékeltek a hatalmat - utalt a 2010-es országgyűlési választások eredményére a miniszterelnök.

Orbán Viktor leszögezte azt is: a veszély nem múlt el, sőt, továbbra is a legkomolyabb aggodalmakra ad okot. Mint mondta, a jövőt nem lehet a sikerrel kezdeni. Nem kezdhetjük a disznóvágást a disznótoros vacsorával - jegyezte meg, kiemelve: mindennek megvan a maga rendje és ideje. - Bele kell törődnünk, és el kell fogadnunk, hogy a sikerhez vezető út a megújuláson és Magyarország átszerveződésén vezet. A megújulás újjászületés, küzdelem és küldetés.

 

A megújulás újjászületés

Mindenki, aki állt már sokáig fejen, tudhatja, amikor újra lábra áll, még jó ideig szédeleg, de aztán helyreáll az egyensúlya, újra megszokja, hogy a világ úgy van, mindig is úgy volt rendjén, ahogy most látja. A munkáért elismerés, a több munkáért több elismerés, magasabb bér, a törvénysértésért büntetés, az emberi méltóság megbecsüléséért pedig tisztelet jár - emelte ki Orbán Viktor.

A megújulás azt jelenti, hogy a fejéről a talpára állítjuk a magyar életet. A megújulás újjászületés, egy nemzet újjászületése. - hangsúlyozta a kormányfő. A tetemet sodorja az ár. Az élő mindig arról ismerszik meg, hogy képes úszni, ha kell az ár ellenében is. Akkor mondhatjuk, hogy a nemzet újjászületik, amikor hosszabb sodródás után ellenállhatatlan erővel veszi kezébe a jövőjét és saját képére kezdi formálni. Újjászületés az, amikor egy nemzet a saját erőforrásait, nemzeti hagyományait, történelmének dicsőséges és sikeres pillanatait, kudarcainak és szenvedéseinek megvilágosító tanulságait egyetlen hatalmas mozdulatba sűrítve megrázza magát, véget vet a sodródásnak, és megváltoztatja maga körül a világot - tette hozzá.

Mi magyarok is ismerjük a szellemi nagyság felemelő érzését, a közös és nagy tettek mámorát, az alkotás feletti büszkeség örömét - folytatta Orbán Viktor. A magyar szellem ereje az, ami minden történelmi csapás után talpra tudta állítani az országot. Ebben az összefüggésben a megújulás azt jelenti, hogy a magyar szellem felszabadított erejével a nemzet újjászülethet, és akkor Magyarország el fogja foglalni méltó helyét a 21. században.

Új alkotmány: a jövő záloga

Ez az alkotmány nem a magyarok alkotmánya - utalt Orbán Viktor a jelenleg érvényben lévő alaptörvényre. Aláhúzta: a jelenlegit nem a magyar szellem alkotta, szovjet minta alapján szerkesztették, politikai paktumok írták, kényszerű kompromisszumok eredménye. Amikor készült, egészen más helyzetben volt az ország, mint most. Akkor erre volt lehetőség. A mai magyar élet az 56-os forradalom alapjára épült. Az alkotmányunknak egyetlen szava sincs erről. Magyarországnak olyan új alkotmányra van szüksége, amely a magyar szellem megnyilatkozása, amely élesen elhatárolódik a magyarságot megnyomorító korszaktól, lezárja a múltat, szilárd, végleges alapot teremt az országnak, és ezzel biztonságba helyezi a jövőt. Így lehet a megújulásból újjászületés - fűzte hozzá.

 

Sorsfordító küzdelem

A megújulás küzdelem is - szögezte le a miniszterelnök. A mi nemzedékünk életében valószínűleg a legnagyobb küzdelem. A megújulás valójában mindig a régi és az új harca. Sorsfordító küzdelem előtt állunk. Az ilyen pillanat egyszerre félelmetes és felemelő - fogalmazott.

A katasztrófa legnagyobb haszna, hogy minden tévedésünk elégett

Mindenkinek van félteni valója, sebezhetőek vagyunk, hiszen minket még az előző korszak politikája is legyengített. Van okunk félni attól, hogy ez a múlt vissza akar térni. Az a múlt, ami az irtózatos eladósodást, a csúcsokat döntő munkanélküliséget, a hatalommal való visszaélést, a burjánzó korrupciót, az elszabaduló bűnözést, a szélsőségek térnyerését, az emberi méltóságot és egyenlőséget tagadó eszmék fölbukkanását, a rendőrség bevetését békés polgártok ellen a főváros tönk szélére sodródását, és a vidék elsorvasztását jelenti - emelte ki a miniszterelnök országértékelő beszédében

A hegyimentő tudja, hogy a lavina nem fog kitérni, nincs más megoldás, mint szembenézni a veszéllyel. Nekünk is tudnunk kell, hogy sem a válság, sem az adósság elől nem térhetünk ki, ha mi nem győzzük le őket, akkor azok győznek le bennünket. Középút nincs, ezért vállalnunk kell a küzdelmet - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Valójában minden válság egyúttal lehetőséget is jelent, ezért él bennünk a félelem mellett a remény is. A miniszterelnök ezzel összefüggésben felidézte: 1914 decemberében Edison laboratóriuma megsemmisült, benne az idős tudós szinte teljes életművével. "Másnap reggel reményeinek és álmainak üszkös romjai között kószálva a hatvanhét esztendős Edison kijelentette: a katasztrófa legnagyobb haszna, hogy minden tévedésünk elégett."

Mi európaiak úgy győzhetjük le a válságot, ha megértjük, hogy elsöpörte a tévedéseinket is - vont párhuzamot a miniszterelnök Edison katasztrófája és az Európát és a világot sújtó válság között. Európa hadat üzent a válságnak - folytatta Orbán Viktor-, hozzátéve: tavaly mi is hadat üzentünk a múlt erőinek, 2011-ben pedig hadat üzenünk az államadósságnak is. A kormányfő a válságra utalva kijelentette: le kell, és le is fogjuk győzni az adósságot, ami ma legtöbb gondunk forrása. Hozzáfűzte: ha nem gyűrjük le, akkor a válság fog legyőzni bennünket végérvényesen.

A munka a megoldás, nem a segélyezés

A miniszterelnök kiemelte: az első nagy lépéseket megtettük. Arányossá tettük az adórendszert, bevezettük a bank- és válságadót, megmentettük a nyugdíjrendszerünket. Ez azonban még nem elegendő - hívta fel a figyelmet Orbán Viktor. Kiemelte: ahhoz, hogy az adósságot legyőzzük, mindenkinek dolgoznia kell, aki munkaképes. A munkátlanság nem csak szegénységbe taszít bennünket, de a tétlenség meg is öli az embert, a magyart különösen - szögezte le a kormányfő. Minél kevesebben dolgozunk, annál rosszabb lesz élni ebben az országban, mivel a tétlenség legrosszabb tulajdonságainkat hozza elő - hangsúlyozta a miniszterelnök. Orbán Viktor beszédében utalt rá: minden magyar ember a maga lábára akar állni, és tisztességes munkából szeretne élni, a munka számára becsület dolga. Hozzátette: az emberek jelentős többsége nem segélyből vagy ügyeskedésből akar megélni.

A negyven-ötvenéves korosztály helyzetéről szólva Orbán Viktor elmondta: közülük sokan érzik úgy, hogy őket már leírták. Az e témát firtató kérdésekre válaszolva a miniszterelnök úgy fogalmazott: a munkanélküliség nem egy adat, amellyel széttárt karral sajnálkozhatunk, ahogy az elmúlt nyolc évben láthattuk az ország vezetőitől. Ezért határozott és bátor lépéseket fogunk megtenni az idén, hogy akit csak lehet, visszahozzuk a legális munka világába - szögezte le a kormányfő. Hozzátette: nem fog menni egyik napról a másikra, nem lesz mentes konfliktusoktól a folyamat, de muszáj végig csinálni, mert az ami eddig volt, nem mehet tovább.

A munkanélküliséget a miniszterelnök szavai szerint minél hamarabb kezelni kell, mert a kezelés elmaradása a legsúlyosabb társadalmi feszültségekbe futtathatja a magyar társadalmat. Hozzátette: az állástalanok nagy többsége akar dolgozni, számukra a munka jelent igazi megoldást és nem a tartós segélyezés. El kell érni, hogy aki munkaképes, az munkából tudjon megélni - szögezte le Orbán Viktor. Kiegészítve azzal: gondoskodni kell azokról, akik nem képesek munkából megélni, de csak azokról.

Az elmúlt kilenc hónapról szólva a miniszterelnök elmondta: az ország megújítása nem megy harcok nélkül, de a sikerek azt bizonyítják, hogy érdemes vállalni a küzdelmet.

Mindenki tudására, munkájára és bölcsességére szüksége van a közösségnek

Kiharcoltuk magunknak a történelmi lehetőséget. Hosszú évtizedek erőfeszítései, kudarcai, viharai, megszállások, diktatúra és húsz zavaros átmeneti év után kiharcoltuk magunknak, hogy Magyarországot végre saját elképzelésünk és akaratunk szerint újjászervezzük - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve: az utolsó, sorsdöntő küzdelemmel tartozunk önmagunknak, elődeinknek, utódainknak. A küldetés teljesítéséhez saját magunkat a lehető legjobb állapotba kell hozni. Ez azt jelenti, hogy a megújulás elengedhetetlen lélekben és értelemben egyaránt. Meg kell erősítenünk elkötelezettségünket az iránt, ami jó: az ország, a haza, embertársaink, a józan ész, a becsület és önmagunk iránt - fejtette ki a kormányfő.

Orbán Viktor leszögezte: mindenki tudására, munkájára és bölcsességére szüksége van a közösségnek. Szükséges, hogy mindannyian gondját viseljük azoknak és annak, amit ránk bíztak, ezért mindenkire szükség van - fűzte hozzá. A miniszterelnök szerint ezért nem mondhatunk le a fiatalokról sem. "Az is a küldetésünk része, hogy küzdenünk kell értük, hogy meg kell tartanunk őket, hogy el kell érnünk: sikeresnek lenni, boldogulni és Magyarországon élni megférjen egy gondolatban." Orbán Viktor szerint ma nem ez a helyzet. Ha a fiatalok afféle modernkori mesterlegényként a nagyvilágba is eljutottak, s miután ott is megállták a helyüket, el kell érni, hogy jöjjenek haza hozzánk. Nekünk az is a küldetésünk, hogy ne csak holnapra, hanem holnaputánra is gondoljunk - fogalmazott a miniszterelnök.

2011 a megújulás éve. A megújulás újjászületés, a megújulás küzdelem, a megújulás küldetés. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! - zárta beszédét Orbán Viktor.

(fidesz.hu)

Magunkról

A Polgári Összefogás Körmendért Egyesület hivatalos oldala

Kapcsolat

  • Telefon: +36-94/410-515

 

 

  • Levélcím: Fidesz iroda 9900 Körmend
    Szabadság tér 12