Hogy fordulhat az elő Magyarországon, hogy Gyurcsány Ferenc számára a neonácik gyülekezési joga fontosabb, mint a vele elégedetlen állampolgárok gyülekezési és véleménnyilvánítási joga?

Az Országgyűlés épülete előtti tér, a budapesti Kossuth tér immáron 112 napja rendőri ellenőrzés alatt áll. Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány tavaly október 23-án kelt, november 22-én meghosszabbított és ez év január 24-én napvilágra került, úgynevezett "személy- és létesítménybiztosítási intézkedése" a rendőrségi törvény által nem ismert műveleti területté nyilvánította a korábban számos politikai és kulturális rendezvénynek otthont adó közterületet. Az intézkedés nyomatékosítására a főkapitány kétméteres fémkerítéssel keríttette körbe a külföldi turisták által is gyakran látogatott fővárosi nevezetességet.

"A Kossuth tér rendőrségi lezárása azt eredményezte, hogy a gyülekezés és a véleménynyilvánítás alkotmányos joga az Országgyűlés épülete előtt megszűnt" - hívta fel a figyelmet interpellációjában Répássy Róbert. A politikus emlékeztetett: ezen a téren két köztársaságot kiáltottak ki, itt emlékeztek a gyilkos sortüzek áldozataira, és két történelmi személyiségünk emlékműve áll. Ma viszont nem lehet emlékezni, nem lehet demonstrálni, és különösen nem lehet kormányellenes jelszavakat skandálni, mindez egy súlyosan törvény és alkotmánysértő rendőri intézkedés miatt - tette hozzá.

Számos jogász és jogvédő szervezet, közjogi méltóság, közéleti személyiség és parlamenti képviselő, legutóbb pedig a kormány által felkért úgynevezett Gönczöl-bizottság is indokolatlannak, sőt jogszerűtlennek tartotta a Kossuth téri kordonok fennmaradását. Répássy Róbert felidézte, hogy a kormányoldalról többször is kijelentették, hogy nem avatkoznak be a rendőrség döntéseibe. Pedig erre a rendőrségi törvény felhatalmazást ad, az Alkotmány pedig kifejezetten úgy rendelkezik, hogy "a Kormány az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetőleg megváltoztat, amely törvénybe ütközik" - húzta alá a képviselő. "Ez utóbbi kötelezettség természetesen a miniszterelnökre is vonatkozik" - jegyezte meg.

A fideszes képviselő a következő kérdéseket tette fel:

- Meddig áll még vasfüggöny a Kossuth téren?
- Miért bújik a kormány a rendőrség háta mögé, amikor a miniszterelnök ablaka alatt tüntetni akarnak a vele elégedetlen polgárok?
- Meddig akarja még Gyurcsány Ferenc a bírálattól kerítéssel védeni önmagát?

Kondorosi Ferenc államtitkár válaszában elmondta, hogy a Kossuth téren addig fog állni a kordon, amíg az ezt megalkotó veszélyek fennállnak, és ennek mérlegelése pedig az intézkedést elrendelő szerv hatáskörébe tartozik.

Viszontválaszában Répássy Róbert ismét elmondta, hogy az Alkotmány kimondja, hogy jogszabály kivételével a kormány az alárendelt szervek intézkedésit megváltoztatja, ha azok törvénysértők. A politikus emlékeztetett, hogy szombaton ezer neonáci katonai alakzatban felvonult, és élt gyülekezési jogával. "Hogy fordulhat az elő Magyarországon, hogy Gyurcsány Ferenc számára a neonácik gyülekezési joga fontosabb, mint a vele elégedetlen állampolgárok gyülekezési és véleménnyilvánítási joga?" - kérdezte a képviselő.

Répássy Róbert nem fogadta el az államtitkár válaszát, a kormánytöbbség azonban igen.

fidesz.hu