A Kádár-rendszer politikai okokból mondott le Vas megye fejlesztéséről, Gyurcsányékat pedig nem érdekelte, mi történik a térségben

Vas megye egyik legnagyobb gondja, hogyan védje meg termőföldjeit a nyugati spekulánsoktól, s hogyan lendítse fel gazdaságát, egyebek között az agráriumot és az idegenforgalmat is. Erről beszélt lapunknak a Vas Megyei Közgyűlés fideszes elnöke, Kovács Ferenc.

- Vasban milyen hatásfokkal működött a kormányzati pénzszivattyú?

- Évente tíz százalékkal csökkent a megyei önkormányzat központi támogatása. Tavaly például 789 ezer forint volt egy szociális otthon lakójának központi fejkvótája, ezt 2010-ben 720 ezer forintra csökkentette a Bajnai-kormány.

- Milyen a megye gazdasági helyzete? Olyan rossz nem lehet, hiszen itt az osztrák határ...

- Valóban, több nyugati multinacio­ná­lis cég telepedett meg nálunk. Sok más mellett az Opel, a Flextronics, a LUK, a Jabil, az Amtec, a Cellcomp és a Leier teremtett Vas megyében munkahelyeket. Ennek a jótékony hatását nem lehet elvitatni. Az már más kérdés, hogy minimálbéren foglalkoztatják az embereket. Sajnos azt is megtapasztaltuk, hogy csak nagyon vékony szálakkal kötődnek hozzánk a multinacionális cégek. Ha például olcsóbb munkaerőre akadnak Ukrajnában, költöznek is tovább.

- Mit lát a megye abból a profitból, amit a multik termelnek?

- Semmit. Azt ugyanis kiviszik saját országukba vagy valahova, ahol kedvezőbb az adózás. Úgy vélem, hogy ha legalább olyan mértékben támogatták volna a szocialista-szabaddemokrata kormányok a magyar vállalkozásokat, mint a külföldieket, az ország most nem itt tartana. Mondok erre egy példát: az angol tulajdonban levő sárvári baromfi-feldolgozó, a Sága tavaly hatszáz embert küldött el, és úgy tudjuk, hogy az idén további kétszáz foglalkoztatottól kíván megválni. Ott dolgozik mellette, ugyancsak Sárváron a Széchenyi-tervből létrehozott, magyar tulajdonú Taravis, amely mind a mai napig gyarapszik és fejleszt.

- Miből éltek azelőtt Vasban az emberek?

- A mezőgazdaságból. Hogy úgy mondjam, Vas megye nyugati fekvése mindig is "gyanús" volt a párt vezetése szemében. Mintha tehettünk volna arról, hogy itt lakunk az osztrák határon! Elzárt terep lett, nem fejlesztették. Ma sincs autópályánk, fejletlenek a közlekedési viszonyaink, vasúti rendszerünket szétzilálták a szocialista kormányzatok. Nevetséges, de igaz: innen, Szombathelyről Ausztrián keresztül lehet a leggyorsabban autópályán eljutni Budapestre.

- Azt mondta: a multik munkahelyeket teremtettek. De hát mindenkit azért mégsem tudnak alkalmazni...

- Persze hogy nem, sőt! Vasváron 16, Celldömölkön 14, Sárváron és Szentgotthárdon pedig 10-10 százalékos a munkanélküliség aránya. A turisztika lenne az igazi kitörési pont számunkra. Van hét gyógyfürdőnk, és Vas megye az egyetlen az országban, ahol tavaly nőtt a vendégéjszakák száma. A baj az, hogy korábbi vendégeink mára megöregedtek, a fiatalabb generáció tagjait pedig most igyekszünk megszólítani. Cserélődött a vendégkör is. Elmaradtak a németek, és helyettük jöttek a csehek és a lengyelek. Más szokások az étkezésben, más igények a szabadidő eltöltésében. Alkalmazkodunk.

- A mezőgazdaság nem jelenthet majd kitörési pontot?

- A megye termőterületeinek csaknem egyharmada sajnos már idegen kézben van. Itt is rosszul sikerült a mezőgazdaság átalakítása. Fillérekért adták el a kárpótlási jegyeket az emberek. Ráadásul a magyar gazda képtelen versenyezni például a brazil csirketelepekkel, ahol már az éghajlat miatt is olcsó a táplálék, a munkásoknak pedig éhbért adnak. A kormány semmit sem tett a magyar gazdák és a hazai élelmiszerpiac védelmére.

- Földügyben mi lenne az ön javas­lata?

- Úgy gondolom, fontos lenne megkeresni és megbüntetni azokat az ügyvédi irodákat, amelyek a zsebszerződések megkötését intézték. Az értékesítés ügyét szintén el kell rendezni. Az EU támogatja az úgynevezett helyi értékesítést. Vagyis azt, amikor a gazda nemcsak termeli és feldolgozza a mezőgazdasági terméket, de egy szigorúan meghatározott körben azt a nagyüzemi termelésre vonatkozó minőség biztosítási rendszerek nélkül értékesítheti is. Ez Nyugat-Európában kitűnően működik és sokat segítene a Vas megyei termelés fellendítésében is. Cork-i deklarációnak hívják az EU-ban azt a dokumentumot, amely lehetővé tette ennek a helyi termelési és értékesítési rendszernek a kiépítését. Ha jól emlékszem hatszor vagy hétszer adtam be a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely nálunk is megteremthetné a helyi gazdálkodás és értékesítés struktúráját. Javaslatomat minden alkalommal elbuktatták az MSZP-SZDSZ-es kormányok.

(MH)