A folyamatosan hangoztatott kitűnő osztrák-magyar kapcsolatokat négy éve árnyékolja be a magyar határra tervezett szemétégető ügye. Az első fokon Burgenland tartomány által megadott építési engedélyt megfellebbezték, a másodfokú, bécsi döntés nyárra várható. Addig is folytatódnak az akciók, demonstrációk - mondta el az MNO-nak a Pronas egyik vezetője.

? Éhségsztrájkba kezdenek a rábakeresztúri erőmű ellen
? Az osztrákok nem engednek a hulladékégető tervéből
? Nemzetközi összefogáson alapul a hulladékégető elleni tiltakozás

A múlt csütörtökön Győrben találkozott a magyar és az osztrák külügyminiszter. Michael Spindelegger konstruktív légkörűnek minősítette a megbeszélést és hangoztatta: Ausztria és Magyarország között kitűnőek a kapcsolatok. Magyar kollégája emlegetett ugyan kisebb problémákat, de a magyar határra tervezett osztrák szemétégetőt valahogy nem említette. Pedig a BEGAS vitatott beruházása ellen már több mint négy éve folyamatosan tiltakoznak és akcióznak a szentgotthárdi környezetvédők a Greenpeace-szel együtt.

A tulajdonképpen az erőmű ellen szervezett a Pro Natura St.Gotthard civil szervezet egyik vezetője, Soós Zoltán bizakodik a számukra kedvező végkifejletben. Mint ismert, a helyi akcióik mellett több csatornán keresztül is próbálkoztak már az építkezés megakadályozásával: magyar EP-képviselőkkel együtt tiltakoztak Brüsszelben, vagy az ENSZ véleményezését kértek arról, hogy Szentgotthárd városát miért zárták ki a másodfokú engedélyezési eljárásból. (A Burgenland tartomány által kiadott építési engedély ellen több mint 300 magyar és 100 osztrák fellebbezést sikerült összegyűjteni és beadni.)

Soós szerint egyébként most nagy a csönd az erőmű ügyében, az osztrák média is hallgat. Annyi fejlemény mindenesetre van, hogy ha megvalósul egy magyar hulladékhasznosítási elképzelés, akkor "üzemanyag" nélkül maradhat a heiligenkreutzi monstrum, mert csak Ausztriából nem tudnák összeszedni azt az évi 325 ezer tonna műanyag szemetet, amelyre az eddig csak biomassza- és biogázégetőket építő BEGAS tervezte az erőművet. A magyar elképzelések szerint 125 milliárd forintból 25 helyszínen készülnének el olyan műanyaghulladék-hasznosító berendezések, melyekkel az ilyen szemét 97 százalékát folyékony alapanyaggá alakítanák át. (Viasz, fűtőolaj és higító lenne a végtermék többek között.) A térségben Szombathelyen és Zalaegerszegen is létesülne 2-2 ilyen egység, melyekben évente 12 ezer tonna műanyagot dolgoznának fel. Így az osztrákoknak Észak-Olaszországból kellene pótolni a kieső fűtőanyagot, de a kamionos szállítás ellen már most tiltakoznak az érintett osztrák települések.

A Pronas sem hagy fel az akciókkal, két hét múlva egy igazán nagy "durrantásra" készülnek, amelyről az MNO is részletesen be fog számolni.

Az utóbbi hetekben ismét kisebb mennyiségű hab jelent meg a Rábán. A Pronas szép gesztusként értékeli azt, hogy az osztrák környezetvédelmi hivatal felajánlotta: ezentúl ők elemzik majd a mintákat. A habzásért felelősnek tartott bőrgyárak közül a legnagyobbra már felszerelték a szűrőt, a határtól legtávolabb eső a helyi települési tisztítóba vezeti szennyvízét, a harmadik pedig a válság miatt szinte már le is állt a termeléssel.

(MNO)