Ülésezett az önkormányzat - 2011. február 8.

2011-02-11 23:31:41


Tájékoztató Körmend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2011. február 8-ai üléséről.

Elfogadták Körmend 2011. évi költségvetését
Az elmúlt év novemberében elfogadott koncepció alapján került kidolgozásra a város költségvetése, melynek legfontosabb szempontja az volt, hogy működési hiány nélkül kerüljön megtervezésre, a fejlesztések területén pedig szintén egyensúlyban legyenek a bevételek és kiadások.
A feladatellátás alapvetően meghatározza az intézmények költségvetését, ezért az intézményekkel előzetes egyeztetések zajlottak a megalapozott büdzsé elkészítéséhez. Szociális területen hasonló lesz a feladatellátás az előző évihez, a kedvezőbb finanszírozás érdekében viszont némely feladat esetén intézményfenntartó társulás létrehozása célszerű.
Az óvodai ellátás területén 18 csoport működik, ez nem fog változni 2011-ben sem. Az általános iskolai osztályok száma jelenleg 45, ami az előzetes adatok alapján eggyel csökkenni fog, ezzel együtt várhatóan a napközis csoportok száma is kevesebb lesz eggyel. A közművelődési, városüzemelési, hatósági, és egyéb üzemeltetési feladatokat ellátó intézmények tevékenysége a korábbiaknak megfelelően, és gyakorlatilag azonos létszámmal történik.
A tervezett bevételi és kiadási főösszeg 2011-ben: 2.797.763 eFt. Az önkormányzat bevételeiben módosulás történt a korábbi évekhez képest, mert jogszabályi változás okán megszűnt a vállalkozások kommunális adója, ami 10 mFt-os bevételkiesést okozott. Ugyancsak csökkent közel 15 mFt-al az átengedett SZJA 8%-a, a normatív támogatás változatlan maradt. Az intézményi működési bevételek (205,7 mFt) zöme az élelmezési tevékenységből származik, a tervezésnél tekintetbe kellett venni a kedvezményes étkezőket is. Bérbeadásokból a Polgármesteri Hivatalban és Körmend Város Gondnokságánál keletkeznek elsősorban bevételek, szolgáltatások nyújtása terén pedig ugyancsak Körmend Város Gondnoksága, illetve a Körmendi Kulturális Központ említhető. A Szociális Szolgáltató és Információs Központnál jellemzően a különböző ellátásokért fizetett díjak jelennek meg.
A helyi adók esetén az iparűzési adó összege az elmúlt évi befolyt összeg alapján került megtervezésre (600 mFt), idegenforgalmi adóból pedig 1,5 mFt bevételt tervez a város.
A működésre átvett pénzeszközök (193,1 mFt) különböző feladatellátások okán jelentenek bevételt. Legnagyobb tétel a Körmendi Többcélú Kistérségi Társulástól érkezik (70,7 mFt), közoktatási, szakszolgálati, mozgókönyvtári, és szociális feladatokra. Az önkormányzatoktól 33,7 mFt folyik be a tagóvodák, tagiskolák fenntartása, a bejáró gyermekek után, illetve elmaradt térítési díjak kapcsán. Az állami költségvetési fejezetektől 45,7 mFt érkezik szociális feladatokra, előző évi megvalósult projektek megfinaszírozása kapcsán pedig 41,2 mFt. 
A központi költségvetésből származó átengedett bevételek között az SZJA átengedésből (8%) 161,8 mFt, míg a gépjárműadóból 95,5 mFt származik. A normatív állami hozzájárulás összege 574,9 mFt, normatív kötött hozzájárulás tűzoltósági feladatokra 299,5 mFt, egyéb feladatra 9,6 mFt. Védőnői szolgálatra 16,5 mFt érkezik (MEP támogatás).
A működési kiadásoknál az intézmények működtetéséhez kapcsolódó személyi juttatások (1132,1 mFt), annak járulékai (290,9 mFt), és a dologi kiadások (648,6 mFt) a legjelentősebb tételek. A működési pénzeszköz átadás, támogatás 38,9 mFt (tartalmazza a sport, és kulturális támogatásokat is), a pénzbeni ellátások összege 22,8 mFt míg a tartalékok tekintetében 25 mFt jelenik meg. A költségvetés működési oldala hiány nélkül került megtervezésre. A működési bevételi és kiadási oldala egyaránt 2.158.589 eFt összeget tartalmaz.

A felhalmozási költségvetés esetében a bevételeknél a vagyonértékesítések (135 mFt), a VASIVÍZ Zrt-től érkező használati díj (41 mFt), ÁFA bevétel (40 mFt, kiadási oldalon is meg kellett tervezni a befizetési kötelezettség miatt) emelhető ki. Kisebb bevételt jelentenek a lakásértékesítések törlesztéséből (4 mFt), kölcsön visszatérülésből (3 mFt) származó összegek. Az átvett pénzeszközök között szerepelnek az elmúlt évben végzett beruházásokhoz kapcsolódó, de az idei évben teljesülő támogatások (112,3 mFt), a lakosságtól közmű hozzájárulások után fizetendő törlesztések (16 mFt). Portfólió értékesítéséből 178 mFt folyik be, melynek kamatbevételeként 22 mFt várható. Felhalmozási célú pénzmaradványként 87 mFt kalkulálható. A kiadások között a beruházások (387 mFt), felújítások (33,5 mFt), hitel és kötvény kamatok (16,9 mFt), felhalmozási pénzeszközátadás (10,5 mFt), ÁFA befizetés (40 mFt), valamint pályázatokhoz szükséges önerő biztosításához elkülönített nevesített céltartalék (78,8 mFt) szerepel. A felhalmozások bevételi és kiadási oldalán is 639,2 mFt jelenik meg. A fejlesztések közül a Szabadság téri projekt befejezése (Polgármesteri Hivatal épülete), a Bathhyány-Strattmann László és a Bajcsy-Zsilinszki utcák közbiztonsági célú felújítása (körforgalom kiépítése), a Várkert megújítása, a Batthyány-kastély és a Güssingi vár közös projektje említhető elsősorban. Ugyancsak ide tartozik az ivóvízminőséget javító beruházás, mely teljes mértékben átvett pénzeszközökből fog megvalósulni. A felújítások között a Kossuth L. utca felújítása és a Kollégium lapos tető szigetelése szerepel. A céltartalékban az előre pontosan nem tervezhető feladatok szerepelnek, valamint a Batthyány kastély megújításához pályázati önerő került elkülönítésre.

Bebes István polgármester kiemelte a működési hiány nélküli költségvetés fontosságát, ismertette a bevételekkel kapcsolatos korábbi évekhez képest történő változásokat. A kiadások esetén megemlítette, hogy a személyi juttatások a feladatellátással összhangban lettek megtervezve, dologi kiadások terén pedig a közüzemi költségek esetén az áremelések is figyelembe lettek véve, azonban nem teljes mértékben, ami takarékosabb működést igényel.
Czafit Csaba képviselő többek között a gimnázium további működésének biztonsága, az ingatlanértékesítések, a polgármesteri keret, kórház finanszírozása iránt érdeklődött. Auer Miklós képviselő pedig arról kért tájékoztatást, hogy a panelprogramra folytatására került-e forrás elkülönítésre.
A polgármester elmondta, hogy 2011. szeptemberéig van megállapodás a Megyei Önkormányzattal. A megye vezetése a tárgyalások során hitet tett a Kölcsey F. Gimnázium működtetése mellett, s tudomásul vették, hogy 6.670 eFt támogatást tud ebben az évben a város erre a célra átadni. Megállapodás történt abban is az új kialakulóban levő közoktatási törvény ismeretében kell újból áttekinteni a lehetőségeket. Az ingatlanértékesítések kapcsán elmondta, hogy reális esély van a megvalósulására, természetesen, ha a tárgyalófelek is korrekten járnak el. A polgármesteri keret a hivatal költségvetésén belül lett megtervezve, csökkentett összeggel, melynek felhasználása a szabályoknak megfelelően történt a korábbiakban is (többnyire kulturális és szociális támogatásokra). A Kórház, véleménye szerint megfelelő gazdálkodást folytatva egyensúlyban tudja tartani a bevételeit és kiadásait, ezért a költségvetésben erre a célra nem került tervezésre kiadás. A lakótelepek felújítására pillanatnyilag nincs semmilyen pályázati kiírás, ezért nem is célszerű nevesítve erre pénzt elkülöníteni. Amennyiben aktuálissá válik, a tartalékkeretből lehet forrást hozzárendelni. 
Faragó Gábor a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke a bizottság véleményét ismertette, mely szerint a költségvetés tervezete a koncepcióban meghatározottaknak megfelelően lett megalkotva. A működési oldal forráshiány nélküli tervezése különösen fontos volt, így a bizottság 7 igen és egy nem szavazattal fogadta el a költségvetést. Dr. Szabó Barna elnök a Társadalmi Ügyek Bizottságának véleményét tolmácsolta, mely szerint a meghatározott keretszámok alapján az intézmények biztonságos működése garantált, ugyanakkor takarékos gazdálkodást kell folytatniuk. A bizottság 4 igen és 2 tartózkodás mellett fogadta el és ajánlotta elfogadásra a testületnek a költségvetést. Czafit Csaba képviselő szerint országosan is ritka a hiány nélkül tervezett költségvetés, s reményét fejezte ki, hogy ez hosszú távú stabil működéssel fog párosulni. Ugyanakkor továbbra is aggodalmát fejezte ki a gimnázium működésével kapcsolatban. A fejlesztési oldalt sérülékenyebbnek véli, a fejlesztési forrásokat pedig alacsonynak tartja. Hiányolta az út-, közmű-, játszótér, és bérlakás fejlesztéseket. Faragó Gábor szerint addig, amíg a megyei önkormányzat működteti a gimnáziumot, addig nem kell abban spekulálni, hogy mi lenne, ha nem. Meglepetésének adott hangot a tekintetben, hogy egyik oldalon Czafit képviselőtársa üdvözli a hiány nélküli költségvetést, másik részen viszont további kiadásokkal járó beruházásokat hiányol.
Czvitkovics Gyula alpolgármester szerint a költségvetés erőssége, hogy hosszú távú koncepciót valósít meg. Ennek elemei fennállnak most is, a fejlesztések ezeket célozzák meg pályázatok segítségével, ugyanakkor bizonyos feladatok ellátásában (utak, játszóterek) fokozott szerepet fog játszani a Városgondnokság is. 
Dr. Szabó Barna szerint fontos kihangsúlyozni, hogy nemcsak a tervezés történik hiány nélkül, hanem ez évről évre így is teljesül. Sok településen szívesen vennék, ha ilyen helyzetben lennének. Mindez az évek óta tartó takarékos gazdálkodásnak köszönhető.
Czafit Csaba jelezte, örülne, hogyha a Városgondnokság fokozottabb szerepet kapna az útfejlesztések terén, de nem látja a forrását. Véleménye szerint a fejlesztések rossz koncepció mellett történtek. 
Szabó Ferenc alpolgármester szerint az alapvető érvek elhangzottak. Rendkívül fontosnak tartja az évek óta tartó működési hiány nélküli költségvetés megvalósítását. Az intézményeknek a feladatokat ellátásához rendelkezésre állnak a pénzügyi keretek, de természetesen takarékos gazdálkodást kell folytatniuk. Problémákat a csökkenő gyereklétszám okoz. A Gimnázium működése mellett elkötelezettek a képviselők, a megye pedig ellátja a feladatot. A városban jelentős külső források bevonásával fontos és látványos fejlesztések történtek, melyek tovább fognak folytatódni. A képviselők elé megalapozott költségvetés került, melynek elfogadását ajánlotta. 
Bebes István zárásként elmondta, hogy a megyével történt egyeztetések a Kölcsey F. Gimnázium tekintetében korrektek voltak, semmilyen utalás nem volt arra, hogy nem azok szerint történne bármi az intézmény működtetésében. A város az idei évben is az étkeztetésekhez közvetlen támogatást ad a Gimnáziumnak, melynek összege 600 eFt.
A fejlesztési bevételek tervezhetők, megvalósíthatóknak értékelte. Közműfejlesztések szintén jelen vannak, a Környezet és Energia Operatív Program keretében az ivóvízminőség javítása, és csatornafejlesztések valósulhatnak meg. Az úthálózat fejlesztési lehetőségeit még nem látni (pályázati források hiánya), saját céggel a karbantartási irányába mozdulni, jelen állapotban ez tűnik helyes lépésnek. A játszóterek felújítása terén a Városgondnokság. ill. kisebb pályázatok segítségével lehet eredményt elérni.
A 2007-13 EU-s fejlesztési időszak kifut, egyre kevesebb az Uniós pályázati forrás. Aki vett belőle az gazdagodott, aki nem, az elmulasztotta a lehetőségeket. A további időszakra nem látni a forrásokat, előzetesen úgy tűnik, hogy a határon átnyúló programokat fognak elsőbbséget élvezni. Az új tervezési időszakban arra kell számítani, hogy az első másfél évben nem nagyon lesznek pályázatok (hasonlóan a mostani ciklushoz), ennyi idő eltelik, amíg az új kiírások megjelennek. Az önkormányzatok helyzetét és forrásait is rendezni kell majd, egyenlőre az állam a korábbi működése miatt erre nem képes. 
A Képviselő-testület 10 igen és 2 nem szavazattal fogadta el a város költségvetését.

A 2010. évi költségvetés módosítása
Saját hatáskörben kért előirányzat módosítások, illetve, központi költségvetésből kapott támogatások előirányzat módosítások indokolták az elmúlt évi költségvetés módosítását.
Ennek alapján a bevételek és kiadások főösszegét 4.374.972 eFt-ban, az önkormányzat általános tartalékát 1.481 eFt-ban, nevesített és szabad céltartalékát 186.969 eFt-ban hagyták jóvá a képviselők.

" A Güssingi vár és a Körmendi kastély - Közös múltból közös jövő"
A Megújuló Energiák Európai Központja (EEE GmbH) kezdeményezése alapján előkészített, és 2009. március 23.-án már a testület által megtárgyalt és támogatott projekt újbóli beadására nyílt lehetőség. A projekt vezető partnere továbbra is az osztrák fél, aki a pályázat előkészítésének nagy részét végezte. 
A projekt tartalmának építési részét változatlanul hagyva, a kulturális együttműködés, programok költségeire nagyobb hangsúlyt fektetve a korábbi anyag aktualizálásra került, és a hatályban lévő testületi határozat alapján , változatlan önerő vállalása mellett a pályázat újra benyújtható volt. 
A Körmendi várkastély fejlesztésére irányuló osztrák-magyar pályázati anyagot a "Határon Átnyúló Együttműködés Ausztria-Magyarország 2007-2013" céljai között kiírásra kerülő felhívás alapján előkészítetve, a kulturális-turisztikai vonzerő fejlesztése érdekében..
A pályázat változatlan feltételek mellett lett benyújtva, a pályázati támogatás 85%-ban EU-finanszírozású, amihez 10% automatikus magyar társfinanszírozás kerül hozzá, így a pályázói önrész 5%-os mértékű lesz. A határozat költségvonatkozását nem kellett javítani, de a vezető partner személye változott, ez módosításra került, a gesztor a Batthyány Váralapítvány Güssing lesz, továbbá, új címet kapott a projekt: " A Güssingi vár és a Körmendi kastély - Közös múltból közös jövő", (korábban "A güssingi vár és a körmendi kastély revitalizációja" címmel szerepelt)
A felújítás a nyugati szárnyban a délnyugati toronytól a kápolnáig a földszinti és az 1. emeleti termeket, valamint a 2. emeleten a díszteremből megközelítendő Batthyányi szalont, és a délkeleti saroktorony termét érinti. A kastély főépületében lévő múzeumi termek felújítását a következő tervezési és kivitelezési lépésekkel lehet megvalósítani (a kidolgozásnál 300 Ft/euro váltással, euróban adtuk meg a költségeket, mert a pályázatban így kell szerepeltetni. 25% ÁFÁ-val számoltunk) :
A felújítás során falkutatást, régészeti feltárást is végeznének, melyre a projekt költségvetése 20.000 eurot tervez. Az építészeti munkák elvégzésére 450.772 euro szükséges, ami tartalmazná az: építészeti tervek elkészítését, engedélyeztetést, fűtési tanulmánytervet, építőmesteri munkákat (bontás, gombakezelés, vakolatok, szigetelések, burkolatok, nyílászárók, felületképzések), gépészeti munkákat (víz, csatorna szerelés, szellőzés, klimatizálás, fűtésszerelés, erősáramú munkák, riasztás), tűzjelző rendszer és akadálymentesített lift kiépítését. Szintén része lenne a projektnek a földszinti időszakos kiállítóterekhez, valamint az emeleti állandó kiállításhoz kötődő berendezési tárgyak biztosítása (vitrinek, tárolók, paraván), világítás szerelés, ill. a kiállításrendezéshez szükséges tevékenységek, beszerzések, melynek értéke 105.000 euro. A fejlesztés során a költségvetésben külön meg kell tervezni a nyilvánosság biztosítására, marketingre, kommunikációra (webdesign, katalógus, szórólap, kiállításvezető, belépőjegy, foglalkoztató füzet, közterületi reklám, információs táblák), és a tárlat megnyitására elkülönített összeget, ami 44.750 euro. Hasonlóképp figyelembe kellett venni a szolgáltatásokat, járulékos költségeket (közbeszerzés, műszaki ellenőrzés, menedzsment, könyvvizsgálat, nyomdai és banki költségek), ami 46.625 euro. Az összességében 667.147 euros költségű beruházáshoz szükséges 5 %-os önerő 33.358 euro, amit a Képviselő-testület továbbra is biztosított a pénzügyi ütemezés szerinti éves költségvetéseinek terhére, s egyben támogatta a pályázat benyújtását is. 



Körmend térségi vízmű ivóvízjavítása
A pályázat a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) -7.1.3.0 pályázati kiírásának első fordulóján sikerrel szerepelt a város, melynek eredményeként elkészült a Részletes Megvalósíthatósági Terv (RMT), melyet a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatósága, mint közreműködő szervezet jóváhagyta. Ennek alapján lehetőség nyílt a pályázat 2. fordulójára történő benyújtásra.
Körmend városát, valamint Magyarnádalja és Vasalja községeket 13 db mélyfúrású kút látja el, melyből 9 db a vízmű telepének közelében, ill. ettől É-ra található. Kettő kút a kastély területének D-i részén, a Rába mellett található, egy a buszpályaudvar mellett, egy pedig Magyarnádalja É-i részén, a vasúti átjáró mellett. A kitermelt és hálózatba juttatott víz három paraméterben nem felel meg a 201/2001 (X.25.) Korm. rendeletben meghatározott határértékeknek, a vas, a mangán, és az arzén tekintetében. Vízkezelés jelenleg a térségi vízellátó hálózaton nincs.
A tervezett fejlesztéssel a hiányzó vízkezelési létesítmények kerülnének megépítésre, a gazdaságossági szükségszerűségből felhagyott kutak helyet új kutak létesülnének, valamint az É-i mező kútjainak azbesztcement anyagú bekötő vezetékei kerülnének átépítésre. A nehezen fejleszthető területeken levő kutak felhagyásra kerülnek (kastély, buszpályaudvar mellett), helyettük Horvátnádalján 1 db, és az É-i mezőben 2 db kút létesül. A központi telephelyen a meglevő gépház átépítésével és felújításával telepíthető lesz a vízkezelési technológia. Horvátnádalján új gépház építésével lesz mindez megvalósítható, viszont előnyös lesz az üzembiztonság szempontjából, hogy a vízellátó hálózat nyomásviszonyai kiegyenlítettek maradnak, a kezelt víz betáplálása pedig két helyről történik.
A Képviselő-testület támogatta a pályázat 2. fordulóra Magyarnádalja és Vasalja Önkormányzataival történő közös benyújtását, melynek során Körmend ellátja a gesztori teendőket. A szükséges önerő nettó (22,3 mFt) biztosításáról is határoztak a képviselők melyet a 2011-es, 2012-es költségvetés terhére biztosítottak. Ennek összegét az üzemeltetési jog megvásárlásával gyakorlatilag a VASIVÍZ Zrt fogja kiegyenlíteni.
A polgármestert felhatalmazta a testület Magyarnádalja és Vasalja Önkormányzataival valamint a VASIVÍZ Zrt-vel történő Együttműködési Megállapodás, a településekkel történő Társulási Megállapodás, valamint a VASIVÍZ Zrt-vel kötendő üzemeltetési jog adás-vételi szerződés aláírására


Március 15-i ünnepség 

A Társadalmi Ügyek Bizottsága 2011. január 27-i ülésén foglalkozott a 2011. évi március 15-i városi ünnep előkészítésével. Az ünnepség szervezését a Körmendi Kulturális Központ és Faludi Ferenc Könyvtár civil közösségek bevonásával végzi. 

A tervezett program:

A rendezvény időpontja: 2011. március 15. kedd
Helyszínei: Körmend, Batthyány kastély, - Színház aula játszóház
Szabadság tér, Kossuth szobor - városi ünnepség

13.30 Játszóház - csákó, fakard készítése, éneklés

15.00 Himnusz
Műsor: Körmendi Kastélyszínház Társulat, Béri Balogh Ádám Táncegyüttes, Batthyány Lovasbandérium, Városi Vegyeskar - szerkesztett műsorral
vagy:
Kölcsey Ferenc Gimnázium irodalmi színpaddal
Ünnepi beszéd: Szabó Ferenc alpolgármester
Kossuth szobor koszorúzása
Szózat
Amennyiben március 14-én létrejön a Kaszinó:
18 h Batthyány kastély - Színház
Kossuth kaszinó
Irodalmi est Katona József: Bánk bán című műve részleteinek felhasználásával a Nemzeti Színház művészeinek előadásában (egyeztetés alatt, belépőjegyes)

Röviden
-        A megváltozott piaci szokások valamint az üzemeltető feladatainak, jogosítványainak felülvizsgálata, és a piac működésének részletesebb szabályozása miatt a piacról és vásárokról új rendeletet alkottak a képviselők. A rendelet február 15-től hatályos, a díjak azonban a novemberi ülésen elfogadottak szerint maradnak változatlanul.
-        Pontosításra kerültek a város helyi közművelődésről és a sportról szóló rendeletei, s kiírásra kerültek a közművelődési valamint a sport tárgyú pályázatai is.
-       Beszámolókat fogadott el a Képviselő-testület a Körmend Múltja, Jelene, Jövője Közalapítvány, a Dr. Batthyány-Strattmann László Kórházért Közalapítvány, a Körmenden Foglalkoztatottakért Közalapítvány, és a Körmend Közbiztonságáért Közalapítvány 2010. évi tevékenységéről.
-       Jóváhagyták a képviselők a fogyatékosok nappali ellátásának biztosításáról szóló feladat-ellátási szerződés megkötését a Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulással. Ugyancsak elfogadták a Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulással  támogató szolgálat és pszichiátriai betegek közösségi ellátása szociális szolgáltatások biztosítását szolgáló feladat-ellátási szerződést.
-       A Képviselő-testület az Eybl utca elnevezését Ipari utcára módosította.
-       Intézményvezetői pályázatok kiírásáról döntöttek a képviselők a Szociális Szolgáltató és Információs Központ, a Körmendi Kulturális Központ és Faludi Ferenc Könyvtár, valamint Körmend Város Gondnoksága esetében.
-       A Képviselő-testület az Eybl utca elnevezését Ipari utcára módosította.

A testületi ülés előterjesztéseit >>>itt olvashatja.