A megye elismerése

2013-10-25 14:20:26


A 2013-as Vas Megyei Prima-díj díjazottja Patonay Imre

Az idei Príma-díj átadója október közepén volt Szombathelyen, ahol Patonay Imre kapta sport kategóriában az elismerést, olyan jelöltek előtt, mint Halmosi Zoltán labdarúgó és Antalovits Ferenc súlyemelő.

Ez alkalomból beszélgettünk a legendás kosarassal jelölésről, körmendiségről, iskoláról, egészségről, családról, mindarról mi számára fontos. Tettem mindezt kicsit elfogadottan, hiszen számomra is kölyök korom egyik ikonja.

- Örülsz?

- Persze, örülök.

- Számítottál rá, hogy Prima-díjas leszel?

- A felkérésre nem számítottam, amikor Szőnye úr, a VOSZ megyei elnöke felhívott, azt hittem, a lelátóról van szó, annak kapcsán voltunk már kapcsolatban. Aztán kiderült, hogy egészen más miatt keres. Onnantól persze foglalkoztatott a dolog. Az, hogy megkaptam ezt a díjat - ráadásul nagyon sok közönségszavazatot is kaptam -, egy pozitív visszajelzés. Márpedig ez mindenképpen fontos.

- A közönségszavazatoknál valószínűleg a körmendiek nagy számban szavaztak. Mit jelent neked körmendinek lenni?

- Család, közösség, barátok, sport, iskola? Az eddigi 60 év. A "körmendiség" nekem, aki itt születtem, itt voltam a Somogyi iskola indulásakor - 1974-ben legfiatalabb tanárként -, s most, 60 évesen is itt tanítok, legöregebbként. Az egész életem ide kötődik, máig a legfontosabb helyek egyike a Rába-part. Ott pihenek, ott találkozom a barátaimmal, ott van igazán szabadidőm, pedig abból ma sincs sok.

- Hihetetlen, hogy 60 éves vagy, ekkora munkabírással. Nem is olyan rég pedig ijesztő híreket kaptunk: beteg voltál, operáltak. Most hogy vagy?

- Megvagyok, köszönöm. Tudod, érdekes az élet. Az a Kecskés főorvos úr, aki operált, s akinek köszönhetem - persze a stábjával együtt -, hogy ma itt beszélgethetünk, ugyancsak Prima-díjat kapott, tudomány kategóriában.

- Azt mondják, egy ilyen betegség átértékel bizonyos dolgokat. A te értékrended változott akkor ott, a kórházi ágyon?

- Nem mondanám. Számomra mindig a család és az egészség volt a legfontosabb. Az egy más kérdés, hogy az emberi megnyilvánulások idegenektől, barátoktól, ismerősöktől nagyon sokat jelentettek nekem. Valamennyire biztosan változik az ember ilyen események hatására, de a fontossági sorrend ugyanaz maradt.

- Beszélsz családról, iskoláról, de azért az ismertség, a népszerűség a sport által van jelen az életedben, hisz a sikereid leginkább ehhez kötődnek. Nem?

- Így, direktben nem. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy a sportsikerek, az ismertség csakis úgy jöhetett létre, hogy családban éltem, hogy remek edzők, játékosok, kollégák vettek és vesznek körül, ráadásul lassan 40 éve egy remek iskolában taníthatok, ahol adottak voltak a feltételek ahhoz, hogy ezeket a sikereket létrehozzuk. Egyébként az, hogy ez a sporttagozatos vonal ismét erősödik a Somogyiban, szerintem nagyon fontos, jó dolog.

- El lehet helyezni egy Prima-díjat valamiféle fontossági sorrendben?

- Fel tudom sorolni az életem sikereit, de sorrendet? 86-ban és 99-ben születtek a gyerekeim. 87-ben bajnoki aranyat nyertünk, de 76-ban már az is csoda volt, hogy bejutottunk az NB I-be. A körmendi sikerek mellett a válogatotthoz, a szövetséghez kötődő pozícióim, tevékenységem is a sikerek közé tartoztak. De tudod, mi volt még nagy siker? Amikor 1972-ben Fodor Sanyival megszerveztük az első szurkoló tábort. Igaz, akkor az még a focihoz kötődött, de a kosármeccseken máig azokat a rigmusokat, verseket hallom, amiket akkor a főtéren próbáltunk, készülve egy-egy meccsre, több ezer emberrel.

- Mondd, akkor is ilyen büszke vagy a szurkolókra, ha a lelátón "elszakad a cérna"?

- Akkor is. Igen, vannak olyan cselekedetek, amivel nem lehet azonosulni. De ez a közönség, ez a szurkolótábor akkor is körmendi, ezek mi vagyunk.

- Ma sem csupán az iskola tölti ki a mindennapjaidat. Mi mindent csinálsz?

- A Magyar Kosárlabda Szövetség utánpótlás válogatottjánál vagyok szakmai referens, illetve Sopronban az NB I "B" fiataloknál vagyok szakmai tanácsadó. Az iskolai munka számomra nagyon fontos a Somogyiban, nagyon jók a kollégáim, és a technikai és egyéb feltételek egyre inkább biztosítva vannak. Öröm így dolgozni.

- Mi újság a gyerekeiddel? Viszik tovább a stafétabotot?

- Ádám nemzetközi kosárlabda-menedzser, sikeres, önálló fiatalember, rendkívül jó tárgyaló. Sára már általános iskolásként is kosarazott, Sopronba ment tanulni, ott építgeti a kosárlabda-tudását is.

- Gratulálunk a Prima Primissima Díjhoz, és jó egészséget kívánunk további sikeres munkádhoz!

(kormend.hu)